„Nem kellesz, ha nem vagy hasznos” – Finnország drasztikusan szigorít a bevándorlás feltételein

Aki nem beszél finnül vagy svédül, és nincs mögötte több év munka, az alig remélhet tartós letelepedést az új szabályok szerint.

Az intézkedéseknek nem az elitreprudukciót kell segítenie, hanem az esélyekhez történő egyenlő hozzáférést.
„A tervek szerint a felsőoktatásba bemeneti követelmény lenne a nyelvvizsga. A törekvés érthető és logikus is, hiszen egy – elvileg – tudásalapú társadalom velejárója a nyelvtudás is, ami főleg elvárható a diplomát szerző fiataloktól. Az is tény, Európa legtöbb országában szinte már készség szintjén van az idegen nyelv ismerete, a magyaroknak pedig igen rossz ez a mutatója. Ami nem feltétlenül csak az egyén hibája; több szerencsétlen körülmény is okozhatja ezt a defektust, elég csak a hátrányos életkörülményekre gondolni vagy éppen az egyéni nyelvi készségek különbözőségére. Hiba a friss diplomásokat is egy kalap alá venni: a felelőtlenebbje átbulizza az éveket, de olyanok is akadnak szép számmal, akik két munkahelyen gályáznak azért, hogy meglegyen a tandíj és az albérlet ára.(...)
Az bizonyos, hogy fel kell számolni a »diplomagyár«-típusú oktatást. A mostani elképzelések talán alkalmasak erre, de lehet egy mellékhatása is: teljesen befagyhat az így is gyengén muzsikáló társadalmi mobilizáció. Az intézkedéseknek nem az elitreprudukciót kell segítenie, hanem az esélyekhez történő egyenlő hozzáférést.
Nagyon vékony hidakkal ellátott, hatalmas szakadékok jellemzik a jelenlegi magyar társadalmat. Ezeket szélesíteni kellene, nem felégetni.”